GERÉBY IMRE (*1869, Peszéradacs–†1945. január 21., Szabadszállás) vármegyei tisztviselő, a biai járásban szolgabíró, főszolgabíró.
A család eredetileg Németországból származott. Családjának korábbi neve Gremsberger volt. Nemességet 1842-ben V. Ferdinándtól Pál és felesége Pálmaffi Máriától született gyermekei kaptak Gerébyre való névváltoztatással. Címerükön a négy osztatú pajzson egy-egy kivont kardú oroszlán, búzakéve és háromvirág szerepel, sisakdíszén két szarv között a kardos oroszlán. Geréby Imre érettségi után Kecskeméten jogakadémiát végzett. Működését 1892-ben Kalocsán kezdte, s még abban az évben Kiskőrös szolgabírójának választotta meg. Kun szentmiklósra került mint szolgabíró, 1901-ben járási szolgabíró lett. Később a biai járásban főszolgabíró. 1905-ben nem esküdött fel a darabont-kormányra, bezárta hivatalát. 1919 elején lemondott. Nyugalomba vonulása után szőlőbirtokán gazdálkodott. A vármegye törvényhatóságának örökös tagja volt. A biai és a torbágyi takarékpénztárnak igazgatósági tagja, elnöke volt. Az 1930-as években hosszú ideig szerepelt Bia község költségvetésében az Öttömösi Geréby Imre-alap. Felesége jászkiséri Helle Erzsébet (1872–1945). Családi kúriájuk Szabadszálláson áll, mely később szülőotthon volt, jelenleg idősek otthonaként működik.